Ministerstwo Bezpieczeństwa Publicznego (MBP)

KASZA SUHAN, BÚZAKÉK

A HAIKU-CIKLUST ALKOTTA KÁLIZ ENDRE



sziámi harcos
ferde hullámok mögött
szívünk kő alatt
őszi hűs eső
fázós szeretőm megkel
kedves lángosok
bús téli tétel
Vivaldi szárnyal nekünk
fenyő kaviccsal
deák konyhában
minimo et calculo
mögöttem kaszás
székely casino
glatz putz cilinder susog
havason bárány
szívemre lecsap
éhes sólyommadaram
könnyes ravatal
vésett templomkert
vásott lelkeddel harang
ez őszön érted
azúrsárga fal
út ciprusok vigyáznak
szentek alszanak
nyár káo rúzsá
nagyapa órája üt
hallga Ettore
ő mint egy fiú
kilenc pár fülönfüggő
lélekszellő fúj
Brahmaputrán túl
tudást őrző tengerlény
a hatodik OM
lótuszban gyémánt
tűz vér jég árpakása
jakvajas tekercs
csévi csavargó
fehér szuka álmában
kekszet dobálna
kacsáim öblén
fájdalom pagodája
bíbor alkonyon
birokra kelnek
rőt süppedő avaron
három verssorok
vadkan vére hull
porhó rajzol karácsonyt
jászolimádót
gomba kalapján
tücsökkották cirpelnek
álmodó isten
pöttöm pinty frakkján
kasza suhan búzakék
halál marasztal...

KÁLIZ ENDRE

A két költőnőhőz versciklus harmadik verse

IL SILENZIO


Csecsetek bimbaja
átüt az ólomittas
satnyuló papíron
ámuló hímet
bűvöl már magam
sem tudom Margit
vagy Mari verse
liheg lustán fülembe
felfénylő nyakadon
Horatius-Radnóti-Sebő
csókja csillog ringyók
vére pezsdül este
Vénusz szőrös dombján
pihen a vulvanyaló
Provansz ege ásít
én unott trubadúr
tarkótokba harapok
vérbő albám
lassan lecseng
ondófoltos csipkétek
halkan suhog
utolsót vonaglik
a kéjes lucsok
Jó reggelt, hölgyeim!

Hárman okádtak, a többiek horkoltak, vedeltek, csámcsogtak, de ez így is volt rendjén ütközet után. Győztek, elfáradtak, pihenni és mulatni akartak. Még olyanok is voltak, akik a fogadóban fizettek is. Néhányan a szolgálók csecsét szorongatták, Ambrus mindig is tudta, hogy extra Hungariam est vita, ezért nem is rökönyödött meg különösebben, látott ő már ilyet Erdőelve, majd később Mazúrföld kocsmáiban. Amióta a nagyságos princeps rex lett, ő is feljebb emelkedett a szamárlétrán.

Leszálltam és ezzel kiléptem a zuhogó esőbe. A busz továbbment Tallin felé. A hamuban sült pogácsám már rég elfogyott, talán három krajcárom, ha maradt. Farkas kávébarna litewkáját szaporán leporolván – miután felébredt egy kedves nyírfa alatt – visszasietett a városba. A sztrelecek hulláit még nem takarították el, de a pénzváltók már működtek, sós szél fújt a tenger felől, a patríciusházak ablakaiban gyertyák pislákoltak... Rémülten ugrottam le a tramvajról, amikor egy bájos kalauznő képében megjelent a willendorfi Vénusz. A ködös tengerparton lepusztult szakszervezeti üdülők, sivár strandok, borostyános fövenyek és kifeszített halászhálók váltogatták egymást. Ambrus kedvtelve és őszinte áhítattal forgatta a Biblia Picta Pauperum sárga lapjait, bár a Vulgata veretes sorait is könnyedén megértette... Keletről kél a három bölcs, szavuk mirhán suhan, jászolt igéz könnyes szemű szűz nő, csecsén istenfiat bámul a láng s őrzője barmoknak, nyugalmat súg a szív... A filológia professzora újfent leteremtett, így kénytelen voltam végre elővenni a leendő szakdolgozatom vörösbortól foltos piszkozatát és acélos lépteimet a poros polcok és a históriaillatú könyvek felé irányítani... Rex Stephanus és Iván cár nem kímélték hadaikat és minden erejükkel pusztították egymás katonáit. Hosszú, véres hónapok követték egymást Észak rideg mezőin. Farkas egykoron Cissylvania lankás tájain látta meg a napvilágot és a kert fáinak gyümölcsei mindig eszébe jutottak, ha egy-egy pirospozsgás balti parasztlány az útjába, netán az ölébe került... A lenszőke, azúrszemű lány a könyvtár büféjében ült és kakaót ivott. Én sörről és csókról álmodtam.

Csákhy Ambrus hadnagy még itt a fényes Hansa városában is tiszteletlenül röhögött azon, hogy az 53 esztendős Anna regina hitvesi jogait követelvén berontott a felséges úr hálószobájába, aki tíz évvel ifjabb erényeit és nemesebb szerveit féltve rémülten menekült az ablakon át hű kamarása és szolgái segítségével... ANNA ÖRÖK, gondolhatta volna felséges nője kései, mérsékelt tehetségű reinkarnációjáról, Sárvári Nusi szubrettről, született Sal Annáról a lengyel király... A Vörös Lövészek emlékművénél találkoztunk, de ma nem a Russzkij Csáj nevű teázóba, hanem templomba mentünk. Mint két prímtambura ültünk a padok között. Szentlélek, a ravasz pszichodráma terapeuta az orrunknál fogva vezetett mindkettőnket. Farkas fiatalkori jó pajtása, Johann Überwald egy kicsiny, szorgalmas népű barcasági faluból származott és később muks no viduslaikiem, azaz igazi középkori szerzetes vált belőle... Az időnként reménytelen szerelemtől zsongó lélekkel, mint egykori kulákivadék sztoikus egykedvűséggel léptem be a kollégiumi szobába, de antrém mérsékelt sikert aratott; szobatársam már alaposan bevodkázott és szokásához híven most is azon dühöngött, meglehetősen indulatosan; miszerint Jalta után húsz évvel még mindig nagyobb, népesebb, erősebb szomszédaink vannak a napfelkelte mindennapos irányában... A jézustársaság líceumának otthonát a Feketefejűek Céhének egy lerobbant épületében találta meg a püspök, a király pedig rábólintott és bőkezű ráadásként még a Szent-Jakab templomot is megvásárolta a jezsuitáknak. Csak a jóisten tudná megmondani, hogyan kvadrál Szent Péter az ágostai hitvalláshoz? De ez nem csak bennem merült fel... Példának okáért a város lakói a katedrálisban regnáló Szűz Máriát vízpróbának vetették alá, és mivel a szobor elsüllyedt, boszorkánynak nyilvánították... Őszintén szólva szívemben jó ideje bús és unalmas interregnum honolt. Gyakorló futurológusként a kolesz retródiszkójában enyhén módosult tudattal egymáshoz simuló internacionális szerelmespárt vizionáltam lelkesen... Nemzetközi hírszerzés már akkoriban is létezett, így a bécsi udvarnak – ahol egyébiránt két hosszú esztendőt töltött fogságban – is a tudomására jutott, hogy Stephanus öccsét a magyar királyság trónján, a rzeczpospolita kancellárját, hű rokonát és barátját a transsylvaniai fejedelmi székben szeretné látni; megteremtendő a három ország szövetségét a török és a német hatalmasságok ellenében. Nem véletlenül mondogatták róla: „ Vagy soha ne született volna, vagy ha született, örökké élne...”  

Bíbor fényben darvadt a biedermeier publikum, lelkem, a fáradt Maedchen für alles unottan merült el három pohár krími pezsgőben; kezem e kicsiny ország kicsiny leányának kicsiny kacsóját kereste... Ambrus az utóbbi hetekben egyre jobban belefáradt mindenbe. Látott már néhány heves liberum vetót az országgyűlésben, látott már néhány gályarabságba induló református lelkészt, de itt és most, ebben a hanzavárosban anno Domini 1582, már alig várta a lívföldi expedíció végét, egy tocsogó, harsány good-bye drinket, hogy utána végre hazatérhessen asszonyához és leányaihoz, a kék Visztula partjára...

Távol a kikötő mólóitól bokros dűnék, hószín sirályok, szürke felhők amúgy középkoriasan idegenítették el a három legényt a pokoltól, a mennytől, sőt még Közép-Európától is...

Három bűne miatt Ammon fiainak, sőt négy miatt, nem fordítom el; mert széthasogatták Gileád terhes asszonyait, hogy kiszélesíthessék az ő határokat. Tüzet vetek azért Rabba kőfalára, és az emészti meg az ő palotáit; harci kiáltással a háború napján, pusztító viharral a szélvésznek napján.

Kecses Jugendstil fassade lebeg két szomorú nyugdíjas felett, kopott, álmos csavargó vizel egy öreg fa tövében, savanyú izzadtságszagú a délután, egy koszos napilap apróhirdetései reménykednek, vágyakoznak, seftelnek, akár egy halódó hellenisztikus polisz...

me no momo ni
ame to odoru ya
choomakura
kitsune oyogu yo
kawahotoke kana

HERBATKA W KAWIARNI

czy wolny?
orzechowy
mocna,
z cytryna,
czerwone
wytrawne
wódke,
kawe,
lilia
piwonia
orkiestra
czy mozna?
zwolnionym
obje,tym
przehulal
przekradal
SIE,
PRZEZ...

FRAKAA

baltmaize vecrigaa
vecjezus baznicaa
es latviesu frakaa
astoni spoguli
muks no viduslaikiem
zemes patrioti
milestibas vardi
un roze akmeni
lugsanas par ziediem
tu engelis nakti
daugavas kari
asaras un smaidi
kaila sieviete
aiz macitajiem
es ungaru dzejnieks
jeb labdienas kokam
mezabrali vakaraa
vetras vilciens juraa...

SEKRETARZEM


WIERSZE ENDRE KALIZA






czolem akowcze

nie ma miesa gdzie zeberka?
wygonimy z Polski Gierka
raz dwa trzy
sekretarzem bedziesz ty

czolem akowcze

jazz niemy popija
ciemna krew kufla
zima za kosciolem
waskie zaulki zachowaja
nasze uparte nadzeje
snieg niebieski pada
nawet smierc trafila
wrocila do nog moich
twe piersi sie usmiechaja
ostatnio do mie
rankiem wyrusze
w droge ku wyspom
plywajacym-mediujacym
we mgle znow

w czeniu drzewa
z poduszki trawy wyszlo
milion bogow

goraca skora
kobiety w tej
sukni w kraju
wrobli wsrod
kwiatow...


wtedy podobne bedzie krolestwo
niebiekie do dziesieciu panien
ktore wziely swoje lampy i
wyszly na spotkanie pana mlodego

w akademiku w pokoju
studentki sztuki
dwie flaszki tokaja
sluchaja smutno
gre gitary lametujacej
slaskiej kapeli bluzowej
milosc-blekitny snieg pada
cicho na moja meke
twoj wiotki pedzel caluje
moja samotnosc
noca gdy usmiechniete
twe piersi lezia na mnie
nawet smierc cicho kucnie
do moich nog
gdanskie zaulki chowaja
moje uparte nadzieje
jazz niemy popija
ciemna krew kufla
ostatnim rankiem jeszcze
ostatni pocalunek i
wyrusze w droge
ku wyspom
plywajacym we mgle

roztropne zas razem z lampami
zabraly rowniez oliwe w naczyniach

w zamku wszyscy spia
chapia nawet straze
tylko corka Ludwika
nie moze spac
daleko w dolinie Issy
ksiaze litewski
tez nie noze spac

gdy sie pan mlody opoznial
zmorzone snem wszystkie zasnely

z orszakiem szedl
do ukochanego Wilna
zalamany krol

jego Basia juz
zdrowa i szczesliwa
epitafium krotkie
ale orszak dlugi
zolnierze spiewaja
ksiezyc wolno plynie
sosny czekaja na ptaszki
krol zalamany

godzina W dla akowcow
nad Wisla Londyn lata
Stalin chrapie
sierpien krwawy
wrzesien zmarl
chlopcy i dziewczeta
cmentarze zycia
muzea smierci
serca w lesie
jak gwiazdy nad morzem.

STARÓWKA

ENDRE KÁLIZ


czasami równiez stare miasto sie przypomina
wizytuje je w nocy i dniu zwid widmo mara
tu leniwy kelner obsluguje oficera
ale stojaca kelnerka naprawde przystojna
na stoliku rogalik ser zólty czarna kawa
ten sturmbannführer chyba nie lubi koniaczka
na froncie mu smakowala rosyjska herbata
a ja tez lubila bardzo przepiekna katiusza
nawet jej cala gorzka czerwona armia
jemu o wiele lepiej sie podoba warszawa
tak herr sturmbannführer ostatnio tutaj mieszka
miluje prace w stolicy w miescie lolka bolka
walczy i konspiruje krajowa czy ludowa...